Afghanistan ót ekkená agortú óiyedé maamela ókkol ór zoriya, UNHCR re Afghani ókkol ór torfottú becí súal ókkol gosí faar, kiyólla bouli hoilé, héçe bóut decé elan ókkol goijjedé ki tará Afghani refúji ókkol ollá bidec zai táaibar mouka ókkol óre baraibóu.
Meérbanigorí, monot raikkóo dé ki, UNHCR re bidec zaitókiyot óibellá, kaayem goijjá aséde bidec zaitókiyot óibar corót ar karuwai ókkol ór uore darmodar gorí, refúji beggún, Afghani refúji ókkol óre uddwá báfi zaat táaibou.
- Bidec zaitókiyot óon óilde ekkán hóq noó. UNHCR or torfottú refújir tobka ar/yáto rejisthrecén bokcíc goróon ór maáni manúic híba ré bidec zaitókiyot óibellá háwala góribóu héen noó.
- Bidec zaitókiyot óon nán becí hótarat aséde refúji ókkol ollá ekkán héfazoti azbab hísafe asé. Bidec zaitókiyot óibar keis ókkol ór sinno gorá ré manúic ór héfazoti zorurot ókkol ór uore darmodar gorí jari tákibou.
- Bidec zaitókiyot óibar kobol ollá uggwá keis zomadoon nán boóut becí wajá ókkol ór uore darmodar raké, maúic ór héfazoti zorurot ókkol ór dorhar hoddúur asé, héfazoti mahúl, gosíbou dé decór háalot, ar bidec zaitókiyot óibar zaga ókkol asé né híin uddwá.
Uore hoiyíde héndhilla, UNHCR or bidec zaitókiyot óibar frugeram ottú síra ar beechom, kessú dec ókkol é Afghani ókkol zará hé dec ókkol lói ham goijjíil yáto ta’alluk aiccíil, hítarallá hédinna zagalori táaibar kháas frugeram ókkol óre elan goijjé. E frugeram ókkol óre hé dec ókkol é kaayem goijjé ar UNHCR re e frugeram ókkol ót maincoré háwala nogoré yáto e frugeram ókkol ór tole dorhás ókkol óre karuwai nogoré. Tofsil maalumat ollá, meérbanigorí hé dec ókkol é uzu-uzu diyedé hóbor yáto Zagalaribár Furugerám ókkol (yáni Relocation Programmes) óre soó.
E kessú frugeram ókkol ór tofsil ókkol óre kháas dec é banaiyedé wébsáith ór uore nisor dhoillá loot fazaibou:
Ameriká
Afghani ókkol zará Amerikár hókumot, militári, NGO ókkol yáto midhiar loi ham goijjíil dé yáto ta’alluk aiccíil dé, hítarallá Ameriká yé hédinná mouka ókkol elan goijjé. Tofsil zani bellá, US Estéith Difarmén ór torfottú diyagiyéde nisor wébsáith ókkol óre, meérbanigorí, berai soó.
- Amerikár hókumot ór bodhoilla yáto Amerikár hókumot ór hañsé ham goijjíil dé Afghani ókkol ollá, Special Immigrant Visa (VIS).
- Amerikár milithíri fóous ókkol ollá hotá buzái douya/torjuma goróoya ókkol hísafe ham goijjíil dé Afghani ókkol ollá, Special Immigrant Visa (SIV).
- Ameríkar Refújir Modotor Frugerám (USRAP) Taákit 2 or Frugerám.
Keneda/Kenada
Afghani decéitta ókkol zarár hamot Kenadar hókumot lói ekkán dorhari ar/yáto cúkkor-dukkór ta’alluk aiccíil”, Kenadar embásillá ham goijjíil dé yáto Kenadar milithíri ar decór ham oolar lá hotá buzai doya hísafe ham goijjíil dé hítara uddwá, Kenadar frugerám ibá moujud asé. Meérbanigorí, tofsil ollá, nisor wébsáith ór berai soó:
Biladh/Bortánia
Biladh e Afghanistan ót yaa ar yaar age ham goijjíil dé ham oola ókkol ollá duwá frugerám oré kaayem goijjé. Meérbanigorí, tofsil ollá, nisor wébsáith ór berai soó:
UNHCR re taza hóbor ókkol diyat táaibou kiyólla bouli hoilé añára hókumot é zimma loiyéde frugerám ókkol ór baabote zani faijjíi.
DORHARI: UNHCR or khédmot beggún maana-motthó, féri.
UNHCR yáto íbar sáañti ókkol é dede modot ar khédmot ókkol, bidec zaitókiyot ói faribellá uddwá, tuáñre honó manúic yáto tonzíim é thiñya foicá dibellá magedde óile, biccáic nozaiyó. UNHCR or khédmot ókkol ór bodhoilla, zodi tuáñre thiñya-foicá yáto oinno honó laf ókkol, cáhawóti tobiyot ollá uddwá magedde óile, meérbanigorí, UNHCR or hañsé toratori zanai doo.
Iméil
- Kuala Lumpur or UNHCR: mlslufrd@unhcr.org
- (IGO) Inspector General ór Ofís: inspector@unhcr.org
Repouth/Nalic ókkol beggún óre gufoniyotar sáañté estemal gorá zaibou.
Ekkán (fókkorai ar dúkabazír), oñnláin nalic/bisar dibellá, tuáñra yoñóñt óo siban mari faribá.