Dubara-bocótígorár BFS

Duara-bocótigorár uore Bar-bár Fusár gorá giyédé Súal ókkol (BFS) ót estekbal gorázar. Eçé, háas duara bocótigorár taaluk asé dé nozoriya ókkol óddua lói duara bocótir karwaiyir uore aró bici sáb-sáb maalumat ókkol tuaifaiba.

Duara-bocótigorár uore, aám ar háas keis or maalumat hásil góroon.

UNHCR or mandéit or bútor yáni UNHCR or gorónor hók or bútor tesára decót duara-bocótígorár baabute añí maalumat faiyom de hoçé?

K
C

UNHCR or duara-bocótigorár átor-kitabé, UNHCR or duara bocótigorár folósi ar amólor uore sáb-sáb maalumat deé. Duara bocóti gorádé dec ókkolé, ítarar folósi ar prugram ókkol oré enfóradi decór ceptar ót yáni híssat boiyan goijjé. E duara bocótigorár átor-kitab gwá aám manúic or ékkan dokumén.

Durable Solutions Unit óre añár keis or baabote mocuwara gorí bellá keén gorí zukazuk goittám?

K
C

Ofís ót enfóradi báfé aiyón yá ciñçi, fax yáto email ókkol foñósáibár zorurot nái. Lékin, tuáñr telifún nombór arde email thíkana ré "Contact Form" gwá furagori UNHCR ót apdéit goro taaké ofís óttu zorurot óde éñtté tuáñr loi epoainmén or bondubos gorífare.

Duwara-bocótigorár/ Dubara-bocótigorár Karwaiyílla Laayeki.

Añár rejisthrecén intarbyu baade, añáre refúji hísafe manilua zaibellá ar bidec difeçá zaibellá hotó din lagibóu?

K
C

O manúic ókkol zará UNHCR ót doftór óiye taráttú rifújir tobkar fáiselar karwayirtú guzori zaáforibó ótaim ót zeñtté manúiccuwá rifúji ói kí noí íiyan fáisela góribár agé íbáttú dec-bidecór héfazotér zorurot óibóné hói murhái sái ore fáisela gorá zaibó. UNHCR re rifúji boli hói mozbut fáisela góijje dé manúiccún oré, siríf duara bocótigorái bólla báfa záibó. Zodi lage dé óile, refújir tobkar mozbut fáisela góribár arde duara bocítigorár Karwaiyir taim keis ekkán loi ekkán beec-hom óo. UNHCR ré rejisthar goróon yáto refújir tobka monzur goróon maaní yián noó dé kí, uggwá mancó ré dubara-bocótígorálla háwala goribó.

Añái añár refúji kaád gosí faiyí. Duara-bocótígorár intarbyúlla añáré dakibó dé hoñótte?

K
C

Ekkán refújir kaád takónor otumétík maaní iiyán noidé kí tuñi duara bocótigori bólla kaabel. Aró, lamba taim Malaysiat tákilé, refúji uggwá ré duara-bocótigorár kaabel nóo bana. Duara bocótigorár zomadiyar kisím ore UNHCR or átor-kitab or Céptar 3 yáni híssa 3 ót, buzái diyagiyé. Ahérit, duwara bocótirgorár hissar hód-bondir zoriya, duara bocótigorár jólti arde doróm-moró zorurot motabek keis ókkol ore duara bocótigorár tórji diya zaibó.

Añí duara-bocótígorár intarbyu mukommol góijji.Añáré duara-bocótígoríbó dé dec loi intarbyu dibollá dakibó dé hoñótte?

K
C

Duara bocótigorár intarbyur moksód óildé, duara bocótigoráibólla tuáñr keis ore antazlagai soón. Duara bocótigorár intarbyur baade, duara bocótigorónor habosfonna gin zoma goróon sáa né nóo sáa, íiyanor oure ekkán faiséla loibar age, tuñár keis óre lutai saibó. E karwaiyillá zorurot óibó dé taim, keis ekkán ottú ekkán forók. Tarbaadé, zodi tuñár keis Amerikallá zoma diyéde óile, tuñár intarbyur tarik tuñáré zainai dibólla duara bocótigorá dé morkoz(RSC) ottú tuñár loi taalukat goríbó. Amerika sára oinno dec ókkol ólla, UNHCR yáto (IOM) yaáni, Híjrot or Dec-bidecór Tonzimé duara bocótigoráibó dé decór ói ore, duara bocótigoráibó dé dec or cáaf ókkol or fúañti, tuáñr intarbúr tarik zanai dibólla tuñar loi taaluk goríbó.

Añí duara-bocótígorár intarbyu mukommol góijji.Añáré duara-bocótígoríbó dé dec loi intarbyu dibollá dakibó dé hoñótte?

K
C

Duara bocótigorár intarbyur moksód óildé, duara bocótigoráibólla tuáñr keis ore antazlagai soón. Duara bocótigorár intarbyur baade, duara bocótigorónor habosfonna gin zoma goróon sáa né nóo sáa, íiyanor oure ekkán faiséla loibar age, tuñár keis óre lutai saibó. E karwaiyillá zorurot óibó dé taim, keis ekkán ottú ekkán forók. Tarbaadé, zodi tuñár keis Amerikallá zoma diyéde óile, tuñár intarbyur tarik tuñáré zainai dibólla duara bocótigorá dé morkoz(RSC) ottú tuñár loi taalukat goríbó. Amerika sára oinno dec ókkol ólla, UNHCR yáto (IOM) yaáni, Híjrot or Dec-bidecór Tonzimé duara bocótigoráibó dé decór ói ore, duara bocótigoráibó dé dec or cáaf ókkol or fúañti, tuáñr intarbúr tarik zanai dibólla tuñar loi taaluk goríbó.

Añí uggwá "Durable Solutions Unit (DSU)" torfóttu koól faiyí zeçé hoóddé ki añár duara-bocótígorár keis oré bongorí ráikke. Añái aró hóbor keén gorí faiyoum de?

K
C

Raz héfazot gorá zoruri de étolla, UNHCR re fotti ekzon mancóré, tarar keis kiyóllá añtkai raká giyéde íiyan hámica buzái no-faribó. Keis ókkol doila-bodoilla wajár zoriya añtki-táakit fare. Zeén óibó óuk, zeñtté wajá gán mukómmol báfe kimot lagai sábgori hól oilé, tuñár duara-bocótigorár karwaiyi abbar cúru óitfare. UNHCR or hañsé gilé yáto tuñár keis or baabote bar-bár fúsar goilé íiyan honó nobodolibó ar tuáñr keis sán age barónot honó modot nomilibó.

Añár duara-bocótígorár karwaiyi becí deri kiyólla óor?

K
C

Duara-bocótigorár taaluk asé dé ókkol manúcólla ekkán lamba taim hóssa óde karwaiyi. Muktólif immigrecén or kaanun, ahámiyot diya ar cómbol ókkol or zoria, Karuwaíyir taim dec ekkán lói ekkán forók ói ar agori kiyas-gorá bicí-kotin. Duara-bocótigorá óibar age, mosóla ókkol, zendilla neki, foidaci, biyá-cádi, hámil, sára-sari ar héfazóte ráka, rejistri, moot, íin óre bálagorí kiyas lagonor baadé hól górafóre.

Duara bocótigorá dé decót

Duara-bocótígorár intarbyur thaim ót, añár keis san hondecót zoma dibo de íyan fusár lói fáijjom né ?

K
C

Ói, tuñi faribá. UNHCR e tuñár fémilír erada arde duara bocótigorá dé alok-alok dec ókkolor corót oré bifasínta góre. E maalumat e tuñár fémilílla ekkán munaséf duara bocótigorá dec basíloon ót UNHCR oré modot goríbó.

Añí fosóngorí dé decót duara-bocótígoráibólla aros gorí fáijjom né ?

K
C

UNHCR e refújir torji diya duara-bocótigorár ekkán dec or nut gorí loiléyó, refújir uggwár habosfonna hón decót zomadibo dé íiyan or akhéri fáisela gán UNHCR re goré. Zeéñtté éndhilla fáisela goré, UNHCR e refúji ókkol or zehonó háas zorurot ókkol arde ítarár fémilír taalukat ókkol oreyó kíyal góre.

Añárlá duara-bocótígorí bólla baiccé dé dec sán oré añí inkar gorí fáijjom né? E mouka ré inkaar gorí baade, añár keis or ki oibó?

K
C

Zodi tuñí éndilla ekkán háas dec basó ziyáné tuáñré duara bocótigoráibólla nobáfé, toilé tuñí ar duara bocótigorár karuwayíttu baad zonor hótorat tákibá. Zodi tuñí tuáñr keis sán ói duara bocótigoráddé decóttu loiféló ziyané intarbyúgori tuáñr keis sán góiccé, toilé UNHCR re keis wapes loonor dábba arde notizar uore tuáñré buzáibó- óitófáre UNHCR re tuáñr keis sán tuñí fosón goró dé dec ót zomadi nofaríbó.

Háas Bocótigorár Taaluk-asédé Halot Ókkol

Duara-bocótígorí bólla añár keis san Amerikat zomagorágil. Añáre 2012't, sinforisor fókkorait cámil góra giyé. Añái ekrar goijjí ar añár keis óre thíya gárai raká giíl. Añáre hoóñtté intarbyu ar bidec difeçáibou dé?

K
C

Uitara, zetará néki sinforisor dúkabazit bazá-accíl, ítararé 2019 March ar April ot US Department of Homeland Security (DHS) yaáni, Amerikar Nizormeçir Héfazot or Idárattú cáaf ókkole intarbyu goijjé. Tuáñr keis or baabute aró maalumat faibólla, meérbanigori "Resettlement Support Centre (RSC)" ré +603 9212 8117 loi fúngóri yá RSCInquarir Malaysia@rescue.org ót email di oré taalukgoró.

Añái añár medhikél eskríinín gorí félli mogor añáré International Organization for Migration (yáni IOM) e aró uggwá eskríinín ollá zaito hoór. Kiyollá?

K
C

Duara-bocótigorá dé dec ókkol ólla refújir noya taza sehétor tes góijje dé repout zoruri. Duara bocótigoré dé dec or folósi ókkol or uore darmudargori , refúji ókkole rowanar age, caayót ekbar ottu bici sehét or sek ónor émkan acé.

Añár fémelí aijó ekkán dirgó miyadi fáiselallá entezar gorér. Añár duara-bocótírgorár karwaiyi ré muúm míkka salai loizai fáijjom né? Añár fémelillá ki oibóu? Añár fémili loi duara-bocótírgorár dec ót duara milibólla UNHCR e modot goré né?

K
C

UNHCR e fémilír duara-miloon arde modotfadé eganagoti ré juçaibólla bolde ar fémilí ré nosíre. Iián zoruri dé fémilír zehonókiya doftór agorá táigílegói tuáñrtú UNHCR ore zanai doón. Kiyas arde nothiza ókkolor baabote fémeli ré mocuwará diya zaibo.

Zodi añái uggwá gair refúji ré biyá goillé, añár bou/zamai ye ar fuainsúain dé UNHCR kaád faibou né ar añár fúañti bidec zai gói faribou né?

K
C

Zodi tuñí uggwá gair-refúji biyá goijjó de óile, tuñí óitfare tuñár juçiwár dec ot daim-kaim tákibar tobka faiba, ar-noilé decóittayir hókdaror cómbob asé. Gair-refúji juçi uggwá loi biyá-cádi re UNHCR e húñciarorgorí toul-tulanagoré, manuic íbar ektiyar ókkol ar fura foribar or háalot uore faiséla di bélla, ítararé dubara-boicóbác-gorá lla bafa-sinta goribar age.

Añái uggwáttú báro becí biyá goijjíi. Añár bouáin añár fúañti bidec zai tókiyot ói faribou né?

K
C

Korib korib dubara-boicóbác-gorá kobul-goréde dec beggún ot duwá biyá-cádi gair-kaanuni ar étolla refúji ókkol oré dubara-boicóbác-gorái nóo faré, agorcé, zetara duwá cadí loi ageboçi bélla niyot gorér. Hárek foribar loi enfóradi ísafe ítarar dobara-boicóbác-gorár ummit-or baabote, UNHCR e mocuwara goríbou, ar foribar óll ottú juçi ókkol ar fuain-suain dolla sóbse behétor entezam or báfa-sinta goróon nán zoruri óibou.

Añár zindigir sáñtí 18 bosór óttu hom. Añára ré ékkufúñatí duara-bocótígoráibó né?

K
C

Fuain dór biya dec-bidec ór kaanun hélaf ar iyan oré ekkán doñór miaya-morot bédabet. Éndillá, tuñí zodi 18 bosór or nisor honó kiya ré biya góijjo de óile, tuñí arde tuáñr gora zindegir sáñti dunízon duara-bocótígorár laiyek noói. Duara-bocótígorár dec ókkol or decór kaanun e fuain dór biya ré nomane. Késsú duara-bocótígorár decót, uggwá gura-fua biyá góijje dé íyan lói niyom bañdí zulúmi gorér hói decór címar bairór kaanuni ektiyar gorítfáre.

Añár fua zibá 18 bosór or nise íba ye biya góijje. Íyané kí añár fémilir duara-bocótígorár emkan ót honó hóti oibó?

K
C

Zodi tuñí yá tuáñr fémilí 18 bosór or nisor honókiar biyat cámil asé dé óile, UNHCR or nozorsánit tuáñr fémili gwá duara-bocótígorár nalaayek bonitfare. Íyan kiyólla hoile gura fuain dór biya ré dec-bidec or kaanun ót bekaanuni hóo ar iyan oré doñór ekkán maiya-morot or bédabet hói biasanat ané. Aró, maa-baf yá tarár zorton goróiya ókkol zará biyar bondubos góijje tará duara-bocótígorár decót kies háibor emkan asé.

Ekkán duara-bocótígorár decé añaré inkar góijje. Íyar baade ki óibo?

K
C

Tuáñr keis oré súnke-sún- ené-ené ar ekkán refúji gosé dé decót zoma diya nozaibóu. lékin UNHCR e tuáñr foribar or hóno háás zoruriyat ókkol demak ot rakí, keis ekkán baade ekkán or asás or uore, abbar toul-tualana fura goribou. Muktalíf dubara-boicóbác-gorá kobul-goredé dec ókkol or dhooilla bodhoilla maayár/corót ot duara, zodi tuñáré ekkán decé inkar goillé yó, ar-ekkán decé gosít fare hói, tuñá ttú mani loon nosáa.

Añáre esponzarcíp yáni thiañ báñgidi loizon arde duara-bosótígorár mouka duníyan peés góijje. Zodi añí oinno dec ót bocótí goríbólla esponzarcíp gan bací loilé, añár duara-bocótígorár háli zaga gan dusára uggwá fémilí ré yá koum or mancóré difáijjom né?

K
C

Ná. Ekzon or yá uggwá fémilír duara-bocótígorár aros zomadiya gan manúiccwár yá fémilí gwár duara-bocótígorár zoruri hoddúr íyan mafi soón uor damudar. Étólla, duara-bocótígorár báfa-sintar aros or zomadiyar mouka ré uggwá egana yá fúñáijja ré faldhai diya nozaibó.